Sohasem értettem, hogy hogyan tud örülni valaki a futóként elért bronzérmének, ha ehhez valakit, aki gyorsabb volt nála és elé került elgáncsolt. Azt sem értettem, hogy hogyan lehet örülni olyan irodalmi díjnak, amelyet egy olyan versért kapunk, amelyről mindenki tudja, hogy volt nála a pályázaton jobb. És sosem értettem, hogy hogyan lehet a trükkök százaival szerzett pénzt örömmel magunkra költeni.
Hogy jönnek a bundázások az AI eszközökhöz?
A fáradozás nélkül, a verejték nélkül szerzett eredmény olyan, mint a pénz: nincs szaga. Azt gondolom, hogy fizikai munka kiváltása gépekkel nem rossz ötlet. Egy úthenger sokkal jobb, mintha térden állva, egy deszkával a kézben kellene a forró aszfaltot egyenesre simítani. De, amikor a mesteremberek munkamódszereit felváltották a manufaktúrák, akkor sok fáradtsággal együtt az alkotás örömét is elvették a munkásoktól.
Mi a baj a promptolással?
Az AI eszközöket is használó mukafolyamok úgy teljesítik a feladatukat, hogy kapnak egy vagy több szöveges utasítást is, azaz promptokat. Az AI-alapú képszerkesztőkkel a propmtolók szöveg beírásával kapnak képet. És az AI gyárt kismillió karakterű szöveget egy 3 mondatos utasítás alapján. Vagyis tehetség és szellemi erőfeszítés nélkül keletkeznek valamik. Éppen az a baj a promptolással.
Az egész emberiség erőfeszítése
Természetesen lehet azt mondani, hogy az AI eszközök azért léteznek, mert az emberiség eddigi története során rengeteget gondolkozott és fáradozott, most itt ennek a gyümölcse. Ez okos és helyes érvelés. De ez nem jelenti azt, hogy ebből ne fakadna egy olyan egyéni szintű probléma, ami erkölcsi szempontból kifogásolható. Az pedig az, hogy generációk lesznek arra nevelve, hogy igen alacsony erőfeszítés ellenében sok javban részesülnek. Ez oda vezet, hogy sok lesz a pszichéjében eltorzított ember. És ennek a betegség határát súroló jelenségnek van egy erkölcsi dimenziója. Mindez azonban megelőzhető.
Az egész nevelési rendszert át kell alakítani
Az AI-hoz való alkalmazkodás nem abban áll, hogy a gyerekeket AI eszközökkel tanítjuk és más AI eszközök használatára képezzük ki. Az AI korában az oktatási rendszerben sok valós munka valós gyümölcsének megízlelésére kellene koncentrálni. Az AI korának iskolájában a psziché egészségének megőrzésére kellene törekedni. Arra kellene nevelni a gyerekeket, hogy jót és jól kell tenni. Az erkölcsnek át kellene hatni az egész oktatást. Olyan széles körökben kellene versenyeket rendezni, hogy a legkülönfélébb tehetségekkel rendelkező gyerekek is sikerélményhez jussanak. Az egészet úgy kellene felépíteni, hogy mindenkinek legyen élmény, hogy erőfeszítés révén kimagasló elismerésben van része.
Az igazat megvallva
Az igazat megvallva: én nem vagyok pszichológus. De valamit tudok. Sokszor van részem az alkotás örömében. Azt szeretném, ha ebben egyre többen részesülnének.
Vannak azonban olyan területek az életben, ahol nem rendelkezem alkotási képességgel. Ott mások alkotási képességére támaszkodom. Az új nevelési rendszernek éppen azt kellene elérni, hogy a felnőttek csak ott vegyék igénybe az AI vívmányokat, ahol azok szükségesek. Olyan önismeretre és önfegyelemre lenne szükség tömegek számára, ami eddig a világtörténelemben sosem volt, de hiszem, hogy egyszer még lehet.