Jobbá vagy rosszabbá válik a munkavégzés a mesterséges intelligencia révén? Ez egy etikai kérdés egy merőben új helyzettel kapcsolatban. Ezért a válasz megtalálásához először át kell tekintenünk, hogy milyen módszerek vannak egy új technológia által fölvetett kérdés megközelítésére.
A lehetséges elvi megközelítési módok
- Analóg helyzetet keresünk.
- Alapelveket keresünk.
- Megvizsgáljuk, hogy mi történik, ha a jelenség ellenkezője következik be.
- Nagyobb összefüggésbe helyezzük a problémát.
- Megtaláljuk az új jelenség etikai szempontból központi elemét.
Elvi módok kizárása
Analóg helyzet nincs. Sokan mondják, hogy az eddigi ipari forradalmak analóg helyzetek. Igen, de itt az a hatalmas különbség, hogy kreativitást igénylő munkát is végezhet egy mesterséges intelligencia (MI) agent (ügynök).
Az eddigi munkával kapcsolatos alapelvek között biztosan lehetne találni használhatót, de abból csak részigazságokig jutnánk.
Hogy mi történne, ha nem használnánk munkavégzésre MI-alapú eszközöket az viszonylag egyszerű: mi volt eddig. Abból pedig, ami eddig volt, nem tudjuk, hogy hogyan közelítsünk etikai módon ahhoz, ami ezután lesz, hacsak úgy nem, hogy eddig törni kellett a fejünket bizonyos választások előtt, de most már majd nem kell törni a fejünket. Szerintem ez inkább rossz, mint jó, de ennek az igazságnak a kiásása lehetséges, akkor is, ha megtaláljuk a jelenség etikai szempontból vett központi elemét.
A nagyobb összefüggésbe helyezés módszere föllelhető abban az utolsó, és általam választott módszerben, hogy az MI központi elemét vizsgáljuk erkölcsi szempontból.
A mesterséges intelligencia használatának központi eleme
A mesterséges intelligencia egy újfajta automatizálás. Tudom, hogy workflow-k és agentként való működés között éppen az a különbség, hogy az agent önállóan is el tud járni, de az ember szempontjából mégis csak az történik, hogy egy eredmény a feladat megfogalmazása (prompt) és „beindítása” (trigger) után „csak úgy magától”, azaz automatikusan megvalósul. A kérdésünk ezek után az, hogy az automatizálás erkölcsös-e?
Az erkölcsi megközelítés adekvát módszer?
Sokan vannak azon a véleményen, hogy egy technológia erkölcsi szempontból egyszerűen nem vizsgálható, mert a megközelítés nem adekvát. Nos, ebben sok igazság van. De itt most az automatizálás emberre gyakorolt hatását vizsgáljuk, ami lehet jó, és lehet rossz. Ami pedig lehet jó és lehet rossz, az erkölcsi szempontból is vizsgálható. Annak megállapításához pedig, hogy jó-e vagy rossz-e, ahhoz létezik egy régi módszer.
A munka erkölcsi megközelítését a Katolikus Egyház is rendszeresen elvégzik. Miért? „Az állandó és elsőrendű szempontok közé tartozik a munka, amely mindig szorosan kötődik az adott korhoz, éppen ezért megköveteli, hogy újra meg újra felfigyeljünk rá és megfelelően értékeljük.” – írja Szent II. János Pál pápa a Laborem Exercens kezdetű enciklikájában. Vagyis az erkölcsi megközelítésre van eredményes példa, és újabb megközelítéseket hívnak elő újabb jelenségek.
Hogyan vizsgálódjunk?
Leírjuk, hogy milyen az ideális szellemi munkavégzés és összehasonlítjuk az MI által automatizált munkavégzéssel. De hol találjuk meg az ideális munkavégzés leírását? Szent Ágostonnál, az Isten városa című művében. Van etalonunk, de hogyan végezzük az összehasonlítást?
Milyen messze van az MI munkavégzése az ideálistól?
Fölteszünk munkával kapcsolatos kérdéseket és megnézzük, hogy mely válaszokat ad Szent Ágoston és az MI szakma mai művelői. Utána a kapott két szöveget összehasonlítjuk és az eltérést százalékos arányban megkapjuk.
A másik módszer, hogy munkaetikai problémákból eldöntendő kérdéseket vetünk fel, és őszintén válaszolunk rájuk Szent Ágoston könyve és a mi tudásunk alapján, majd a két igeneket és nemeket adott válaszsorok mintázata eltérésének mértékét vizsgáljuk.
A válasszal adósak maradtunk, de…
Amíg ezek a vizsgálatok nem történnek meg, addig is van egy olyan természete az MI-vel végeztetett munkának, ami nagyon elgondolkodtató. Vegyünk erre egy példát! Egy amerikai programozó olyan helyen lakik, ahol télen lehet síelni, de van vagy 12 pálya. Automatizálta a döntéshozást, hogy melyik nap melyik pályára menjen és hánykor. Korábban maga nézte az időjárásjelentést, a naptárát és az egyes pályákon a levegő minőségét. De most már minden nap reggel kap egy emailt, ami megmondja, hogy mikor menjen síelni és melyik pályára. Mi ezzel a baj?
Ez a projekt megmutatja a mesterséges intelligencia alkalmazásának egy olyan természetét, ami ellentétes a keresztény etika alapelvével. Ez a módszer egyre távolabb viszi az embert a matériától, illetve annak észlelésétől. Ez pedig Isten ama tervének, hogy a feltámadás után is anyagból lesz a világ, teljesen az ellenkezőjéhez vezet.
Miért baj az anyagtól való távolodással?
Mert az emberi természet ellen van. Az ember test és lélek. Így egész. A keresztény tanítás szerint nem a menyország a végső cél, hanem az új ég és új föld, ami a feltámadás után vár az emberre. Ezért erkölcsi szempontból kérdéseket vet fel, ha egy munkamódszer egyre távolabb viszi az embert az anyagtól. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az automatizálás bűn lenne. Itt az erkölcsileg helyes hozzáállás egyszerűen a mértékletesség.